admin bejegyzései

Társadalomkutatási projektek

Szervezetünk 2016-ban társadalomkutatási projektet tervez indítani az élelmiszerek egészségvédő tulajdonságainak ismeretéről, illetve az élelmiszerfogyasztási szokásokról. Olyan partnert keresünk, aki rendelkezik primer információkkal az élelmiszerkutatás terén. Célunk a tényleges táplálkozástudományi érték és a fogyasztói megítélés összevetése publikációkban, előítéletmentesen.

Kérjük az info@alimentaria.hu mail címen küldjék el jelentkezésüket.

A koleszterin az ellenségünk?

Manapság köznyelv a koleszterint, mint az állati eredetű termékek fogyasztásának egyik fő ellenérvére tekint, holott látni kell az érem másik oldalát is.
A koleszterin egy olyan vegyület, amely mindenkinek a szervezetében jelen van, sőt, szervezetünk elő is állítja azt saját forrásokból. Két fő csoportra osztják a koleszterineket, egyrészről megkülönböztetünk úgynevezett “LDL” (Low Density Lipoprotein – alacsony sűrűség koleszterin) és “HDL” (High Densitiy Lipoprotein – magas sűrűségű koleszterin) változatokat. Abban megegyezik a szakma, hogy a magas sűrűségű koleszterinek a “jó koleszterinek”, míg az alacsony sűrűségűek az “ártó, rossz koleszterintek”. A magas sűrűségű koleszterin képes áthatolni az érfalakon, így azok nem okozhatnak érelmeszesedést, míg az alacsony sűrűségű már nem képes erre, az a hajszálerekben felrakódva elzárhatja azokat.
Azonban rendkívül fontos annak megállapítása is, hogy az adott személyek mennyire ellenállók a magas koleszterinszinttel szemben. Érdekes módon bizonyítottan hat arra  a genetika, hogy az adott egyénnek mekkora koleszterinszint káros, mekkora egyáltalán nem. Ez egyénenként olyan mértékben változó, hogy egyeseknél szinte lehetetlen a magas koleszterinszint káros hatásairól beszélni, míg mások ennek pont ellentéte, már fiatalon az érelmeszesedés minden tünetét mutatják, sőt, találkoztunk olyan esettel is, hogy 30 év alatti személyek elhaláloztak agyi érelemszesedésben.
Szintén nagyon érdekes az a kutatási eredmény, amire egy kutatói csoport világított rá; a koleszterin hasonlóan működik a szervezetben az érfalon, mint az ember bőrén a varr. Amikor megsérül a bőr, azonnal elkezd varrosodni, ami a gyógyulás egyik fontos eleme, e nélkül elvéreznénk, vagy nehezen gyógyuló sebeink lennének. Ha sok a sérülés a kezünkön, sok rajt a varr is, viszont ilyenkor nem a varr ellen küzdünk, sokkal inkább azt akadályozzunk meg, hogy ne szerezzünk több sérülést. A kutatócsoport szerint ezért nem a koleszterinbevitelre kell ügyelni, hanem meg kell akadályozni azokat a sérüléseket, amelyek az érfalat károsítják. Ezek a sérülések pedig döntően az egyszerű cukrok fogyasztásából erednek, amelyek a véráramban megtalálhatók és az érfal vékonyabb falú részein (ezek döntően a hajszálerek) sérüléseket okoznak. A sérüléseket pedig kijavítja szervezetünk koleszterinnel, amely ha felhalmozódik, nagy problméákat okozhat.
Más kutatócsoportok szerint a megoldás az arany középút, vagyis figyelni kell arra, hogy csökkentett mennyiségű állati zsírt vigyünk be, viszont arra is figyeljünk, hogy ne nélkülözzük ezen termékeket, hiszen a zsiradékoknak számtalan olyan funkciójuk van (például az úgynevezett esszenciális zsírsavak csak ezekben oldódnak), amelyek nélkülözhetetlenné teszik az egészséges mindennapokhoz.De mi akkor a megoldás?

Az állati zsiradékok, illetve állati eredetű termékek fogyasztását ajánljuk, azonban mindent csak mértékkel. A megfelelő mennyiségű állati eredetű zsiradék fontos, ám fogyasszunk mellette növényi olajokat is, amelyek HDL-koleszterintartalmukkal az egészséges irányba mozdítják el táplálkozásunkat.

A kvalitatív nyomon követés elmélete

elen cikkünk elsősorban élelmiszeripari vállalkozóknak szól, azonban a kvalitatív  nyomon követési rendszerek elég “ijesztően” hangzanak még számukra is, hiszen nehezen lehet őket így első hallásra meghatározni, vajon miről is szólhatnak? Pedig nem kell megijedni, hiszen szinte mindenki hallott már az élelmiszeripari nyomon követésről, amikor a “farmtól azt asztalig” nyomon követik egy termék útját.
A kvantitatív, vagyis mennyiségi nyomon követési rendszerek célja megmondani az adott áruk eredetét, illetve megmondani, hogy az adott alapanyagból pontosan mely termékek készültek el. Nagyon jó, közismert példa a szarvasmarha-termékpályák nyomon követése, hiszen az áruházi pultokban meg tudják mondani, illetve a csomagolt élelmiszerek csomagolásáról leolvasható az, hogy pontosan honnan származik a szarvasmarha, amelyből az adott húst készítették. Az úgynevezett “ENAR-szám” alapján történik ez az azonosítás, ami az országos rendszer bevezetésének kezdeti időszakában kicsit döcögött, most viszont már gördülékenyen megy. A kezdeti időkben mosolyogtató események volt, például amikor a boltban található termékk azonosítója alapján elindították a visszakövetést, és az állat, amelynek a húsa a rendszer alapján a boltban volt, még vígan legelt a mezőn.
A kvantitatív rendszer működtetése azonban egyes ágazatokban szinte lehetetlen, mivel az állatok vagy nem azonosíthatók egyedileg, vagy pedig növényekről beszélünk. Gondoljunk csak bele abba, hogy a búza vagy a vágóbaromfi egyedi nyomon követése szinte megoldhatatlan feladat, bár a nanotechnológia elterjedése lehet, hogy a jövőben erre is választ ad. Azonban ne szaladjunk ennyire előre! Ezen termékeknél nagyon fontos az, hogy a nyomon követhetőséget biztosítsuk, mivel az amellett, hogy jogszabályi kötelezettség, élelmiszerbotrányok esetében nagy számú fogyasztót menthet meg a különböző betegségektől, fertőzésektől.  Ezen termékek esetében nagyon egyszerűen, úgynevezett “sarzs-nyomon követéssel” biztosítják a visszakövethetőséget. A sarzs nyomon követés során csoportokra bontják az állatokat, különböző ismérvek alapján, ilyen csoportok lehetnek  például a baromfik esetébenn az egy szállítású, vagy egy kelésű állatok csoportja, a búzánál az adott tábláról adott évben betakarított termények.
És lassacskán el is jutunk oda, hogy a nyomon követhetőséget – legalábbis annak kvantitatív változatát – már évek óta biztosítjuk! Gondoljunk csak a szántóföldi növénytermesztésben a táblatörzskönyvre, vagy a szállítólevélre, ami minden egyes baromfi-szállítmányt elkísér! Nem is olyan összetett feladat ezért a nyomon követhetőség biztosítása, így amennyiben a kvantitatív változat működik, átléphetünk a kvalitatívra.
A kvalitatív nyomon követési rendszer a kvantitatívot veszi alapul és az egyes élelmiszerlánc-fázisokhoz minőségi vagy élelmiszer-biztonsági ismérveket társít. Ilyen ismérv lehet például egy mikrobiológiai vizsgálat eredménye, vagy egy íz, ami csak az adott “sarzsra” jellemző. És újra láthatjuk azt, hogy ez már évszázadok óta működik néhány ágazatban, rendkívüli sikerrel. Nézzük meg például a borokat, mint a kvalitatív nyomon követés klasszikus példáit. A címkét elolvasva a kvantitatív nyomon követés minden egyes kritériuma teljesül; tudjuk azt, hogy hol termett a szőlő, tudjuk azt, hogy ki készített belőle szőlőt és ahol megvesszük az üveget, vagy elfogyasztjuk a bort, az a végső forgalmazó, vagyis szinte az egész élelmiszerláncot látjuk. Kvalitatív rendszerré azonban már mi alakítjuk, amikor megkóstoljuk, ízlelgetjük, ajánljuk. Jól látható tehát,, hogy a kvalitatív nyomon követési rendszer működtetése a borászatokban kiemelten fontos, hiszen anyagi érdekük fűződik hozzá.
Vezessük ezért be nemcsak egyes ágazatokban, hanem mindenhol a kvalitatív nyomon követési rendszereket, mivel az elismert hozzáadott értéket termelő vállalkozások profitálnak belőle, segítenek kiszűrni a piacról azokat, akikk kóklerek, vagy nem eléggé mesterei szakmájuknak.

A komposztálás előnyei – ingyenes komposztálók

A komposztálás során különböző biohulladékokat teszünk telkünk egy kevésbé látogatott részére, ahol az a megfelelő erjedési folyamatoknak köszönhetően értékes tápanyaggá válik növényeink számára, sőt, horgászok akár gilisztát is tarthatnak benne.
Alapítványunk, a KEOP-2009-6.2.0./A pályázat keretében elnyert projektjének köszönhetően komposztálók kihelyezését vállalja ingyenesen, maximálisan 170 darab erejéig. A komposztálókat igénybe vevők vállalják, hogy 5 évig használják azokat, akár meglévő házuk mögötti telken, vagy zöldséges-gyümölcsös kerjükben. A komposztálók időjárásállók, könnyen üríthetők, így nem okozhat problémát az, hogy az 5 éves fenntartási ciklus alatt esetlegesen deformálódásuk lehetetlenné teszi működtetésüket.De miért is jó a komoposztálás? A komposztálással elősegítjük a szelektív hulladékgyűjtést, biztosítjuk azt, hogy a hulladékok elszállítása kisebb környezetterheléssel jár (nincs szállítási környezetszennyezés), azonban látnunk kell azt is, hogy nem olyan egyszerű a komposztálás, mint mondjuk a hulladékot egy hulladéktárolóba tenni és várni a rendszeres szemétszállítást. Kérjük ezért felelősséggel gondolják végig azt, hogy vállalják-e a környezettudatosságot.

Kalcium és egészség

Kutatási és fejlesztési témánknak megfelelően a Calcium, mint létfontosságú szerepet játszó, az egészségre  és a várható leghosszabb élettartam elérésére vonatkozó ásványi anyag kiegészítést eredményező termék fejlesztések megvalósítása a célunk.  Ezért az ásványi anyagok közül  az emberi szervezetben  az egyik legkiemelkedőbbnek tekintendő. Mint ahogy számtalan kutatás, tanulmány  már ezidáig ismertette is, húskészítmények vonatkozásában általánosan megállapítható, hogy a jelentős foszfor bevitel – mely a húsipari adalék anyagok tekintetében tetemes mennyiségűnek tekintendő – a calcium felszívódását gátolja, így következményes hypocalcémiát idézhet elő ezen termékek fogyasztói körében.
Mint ahogy  Bíró és Lindner  Tápanyagtáblázataból kitűnik, a  felvágottak, szalámik, konzervek sok foszfort (foszfátot) tartalmaznak azonban a táplálékkal felvett kalcium felszívódását nagymértékben csökkentik, ugyanúgy, mint a  szénsavas üdítőkben  jelenlévő jelentős mennyiségű foszforsav van. Így ezek gátolják a  kalcium felszívódását, és kalciumot képesek megkötni a szervezetben. Vagyis vigyázni kell: bármilyen jól összeállított, egészséges, megfelelő összetételű étkezés jótékony hatását képes tönkretenni az utána lehajtott egy pohárnyi szénsavas üdítő, mert semlegesítheti az étkezés összes kalciumtartalmát. A kávé koffeintartalma szintén jelentős kalciumfogyasztó. Több kalciumbevitelre van szükség dohányzás, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás, stresszes életmód esetén is, mert ezek az állapotok mind rontják a kalcium hasznosulását.Fentiek ismeretében általánosan megfogalmazható, hogy a mai, modern világ egyik civiláziós betegségét, a „néma kór”-t tulajdonképpen táplálkozási szokásaink illetőleg az elérhető élelmiszerek skálája döntően befolyásolhatják. A csontritkulás megközelítően 75 millió embert érint Európában, az USA-ban és Japánban.A tudományos kutatások, vizsgálatok nagyszámban a calcium hiányos betegségekre fókuszálnak, amelyek közül kiemelkedő az osteoporosis, csontlágyulás kórképe. Az orvosi tekintetben  természetes folyamat azonban korunkban drámai változáson esett át. Eset számaik tekintetében meglehetősen magas számot értünk el.Azonban, mint minden olyan kórkép, mely a populáció nagy százalékát érinti, olyan megoldásokat igényel, amely a beteg számára a legnagyobb hatásfokkal segíti a probléma  legfőképpen természetes módon történő orvoslását. Ezért kutatási témánk kiválasztásában célul tűztük ki  a calcium pótlás mellett  azon biológiailag az emberi szervezet számára legelőnyösebb természetes anyagok kiválasztását, mely jelenlegi tudásunk szerint a leghatékonyabb felszívódást biztosítják. Azonban, mint ismeretes, a calcium pótlás önmagában a probléma megoldására nem elegendő válasz, mivel  csak a fehérjéhez, proteinhez kötődő variáns a legmegfelelőbb. Az orvostudomány jelenleg állása szerint, nincs olyan hatékony calcium  bevitelre alkalmas anyag, mely tökéletesen (100 %-ban ) beépül a szervezetbe. Növényi kiegészítők tekintetében meg kell említeni a szóját, mely kiváló hatékonyságú calcium pótlás tekintetében, azonban a vele szemben felmerülő gyakori allergiás túlérzékenységi reakciók miatt felhasználása aggályos. Friss felismerés, hogy a tengerekből származó un. Coral calcium az emberi szervezetben az eddig megismert calcium pótlók egyik legkiemelkedőbb alakja, mely forgalomba 2007.augusztusában került.

Környezettudatos attitűdrendszer kialakítása

Egyik kutatásunk alanya Magyarország egyik legnagyobb részesedéssel bíró papírforgalmazással foglalkozó vállalkozása, ami köszönhető a több mint három évtizedes hátterének, hazai munkásságát tekintve pedig a lassan 20 éves működésének. Miközben a papírcikkekkel kereskedő nagy láncok keretében egyre nagyobb jelentőséggel bír a kiskereskedelmi boltok aránya, ezzel fokozatosan pedig további lehetőségek nyílnak Kft. számára az egyéb csatornák részarányában. Minden hasonló tevékenységű nagykereskedő cég számára elsődleges cél lehet egy környezettudatos papírcikkekkel foglalkozó vállalkozást működtetni, így a cég vezetőjeis ez irányba orientálódik. Egy nagykereskedő cég által működtetett minősítő rendszer ugyanis a piac visszajelzéseit jobban érzékeli (közelebbi kapcsolat a fogyasztóval), valamint a napi rendelt-szállítás mennyisége is sokkal egyszerűbben tervezhető. A két, az terméklánc egymást követő szakaszában helyet foglaló egység így egy vállalkozáson belül integrálja a meglévő logisztikai rendszer és az előállítás előnyeit.Ezen elképzelések megvalósítása érdekében a cég vezetője úgy döntött, hogy kutatás-fejlesztési projekt keretében kifejlesztésre kerül egy olyan környezettudatos rendszer, mellyel könnyebben pozícionálható az ügyfél. Az innováció elsődleges célja az, hogy környezetre odafigyelő eljárással hatékony rendszert állítson elő, s ennek a piacra juttatásával egyedi előnyhöz juttassa a céget. A kifejlesztésre kerülő rendszer gyakorlati haszna több szinten is megmutatkozik. Egyrészről – mintegy közvetlen elvárt eredményként – a környezettudatossági mátrix használatával hatékonyabban pozícionálható minden egyes új termék. A környezettudatosság így nemcsak a cég imidzsének javításához, hanem gazdaságosságának fokozásához is hozzájárul. Másrészről – elsődleges közvetett eredményként – a vevők a számukra megfelelő környezettudatos terméket vásárolhatják meg, tudatos, célirányos tevékenység nélkül is fokozva környezettudatosságukat.Harmadrészt – mintegy másodlagos közvetett hatásként – megállapítható az is, hogy a vevők számára is jelentős előnyöket hozhat a vásárolt árucikk, mivel környezettudatos termékeket forgalmazhatnak. A tanulmány végén bemutatásra kerülő döntési fa alapot biztosít az alkalmazhatósághoz, gyakorlati példán bemutatva a kifejlesztett mátrix valós hasznát.